Egy rendszergazda naplója…
Az elektronikával foglalkozva sokszor belefut az ember olyan problémába, hogy egy-egy chipet, modult vagy egyebet tesztelni kellene. Ilyenkor legegyszerűbb megoldásként egy Arduino után kaptam, ahol a megfelelő library megléte esetén néhány programsorral könnyen tesztelhető egy SPI, I2C vagy egyéb eszköz. Természetesen van ennél egyszerűbb és jobb megoldás, ez pedig az open-source Bus Pirate.
A GoodFET építés kapcsán elgondolkoztam, hogy vajon miért kell 30 programozó/debugger, amikor a legtöbb eszköz a néhány szabványosított protokoll valamelyikét használja? Ennek egyáltalán nem szükségszerű így lennie, de bizonyos okokból kifolyólag a gyártóknak ez így jó.
Néhanapján frissítem a debiános Zyxel NSA320S rendszerét, de erről időhiány miatt nem születnek bejegyzések. A kis gép az elmúlt évben vígan tette a dolgát, és most lett néhány percem, hogy közzétegyek egy frissítést a blogomon is.
A Debian Linux telepítési kísérlet végkifejlete még a második bejegyzés megírásakor is kérdéses volt számomra, de jelenleg már egy jól működő Debian Linux fut az NSA320S vason. Ebben a bejegyzésben a telepítés leírását és a telepítéshez létrehozott fájlokat osztom meg.
„Zyxel NSA320S és a Debian Linux – 4. rész” bővebben
Az előző bejegyzésben eljutottam odáig, hogy a soros konzolon lévő NSA320S U-Boot-ja képes egy pendriveról beolvasni egy Linux kernelt. Sajnos, az NSA320S nincs (még) a támogatott eszközök listáján, így ez önmagában nem sokat ér. Ebben a bejegyzésben a kernellel és az alaplapra integrált RTC chippel futott köreimről írok.
Az előző bejegyzésben már taglaltam, hogy miért lehet érdemes a Zyxel NSA320S operációs rendszerét lecserélni. Ebben a bejegyzésben most az első tapasztalataimról írok. Időszűke miatt szándékosan nem térek ki minden apróságra, de előre kell bocsátanom, hogy nem ebben a bejegyzésben lesz a sikeres Debian bootról szóló beszámolóm vége.
„Zyxel NSA320S és a Debian Linux – 2. rész” bővebben
Nemrégiben szükségessé vált egy NAS-t beüzemelnünk az irodánkban, és hosszas keresgélés után egy kiváló ár-érték arányú Zyxel NSA325v2 lett a kiválasztott, két méretes Western Digital RED diszkkel használjuk. Nem is csalódtam benne, halk, gyors, szinte minden igényünket kielégítve működik. A típus kistestvére, az NSA320S gyári szoftverével viszont koránt sem vagyok ennyire elégedett.
Valamikor tavaly egy USB-SATA külső merevlemez-ház úgy gondolta nálunk, hogy befejezi a földi pályafutását. A tápegysége jó volt, ezért a polcra került, úgy gondoltam, hogy talán valamikor valamire még jó lehet egy-egy alkatrésze. Nemrég egy pakolgatás közben újra belebotlottam, és eljátszottam a javításának gondolatával. Nem sok esélyt adtam magamnak, hiszen kapcsolási rajz vagy egyéb dokumentáció természetesen nincs hozzá, de vesztenivalóm nem volt.
Úgy tartják, hogy az alkatrészek kiforrasztása legalább háromszor nehezebb a beforrasztásuknál. Az alaplapok javítása esetén ez hatványozottan igaz. Az összetettebb NYÁK esetén könnyű belefutni egy-egy nehezen kiforrasztható alkatrészbe. Elsődlegesen a többrétegű, furatgalvanizált NYÁK és a nagy, egybefüggő vezetőfelületek okozhatnak komoly fejfájást. Előfordul, hogy 3 kondenzátort probléma nélkül kiforrasztható egy alaplapról, de a negyediknél már lehetetlen vállalkozásnak tűnik megtisztítani a furatot. Az Interneten ezzel kapcsolatban is rengetegen osztják az észt, de vannak módszerek, amelyeket senkinek nem javasolnék.
„10 módszer alaplapi kiforrasztáshoz” bővebben
Nemrégiben hozzám került egy Autoelectric MiniPro TL866CS típusú programozó, amely USB-n köthető a gépre, és szédítő mennyiségű, közel 15 ezer chipet támogat. Egy kínai autóelektronikai cég fejlesztette ki, elsődlegesen autók EPROM chipjeihez. Olyan terméket alkottak, ami szoftverfrissítések után több ezer EPROM (és egyéb) chipet is támogató programozóvá vált. Egyedülálló módon az EPROMOK mellett képes a legtöbb PIC és AVR programozására(!), logikai IC-k és néhány SRAM/DRAM típus tesztelésére. A dolog szépséghibája, hogy a programozó működésképtelen állapotban került a kezeim közé.