Egy rendszergazda naplója…
A FreeBSD 9.0 verziójának megszűnt a támogatása. A 2013. március 31. után felfedezett biztonsági hibák sem kerülnek már javításra ebben a verzióban. Kellemetlen, de az end-of-life dátum után két nappal, 2013. április 2-án két jelentősebb hibát is bejelentettek (Bind és OpenSSL).
Aki még nem tette volna meg eddig, az mielőbb frissítse a mára elavult rendszereit!
A breadcrumb kifejezésnek nincs jó magyar fordítása, hívhatjuk szó szerinti fordításban kenyérmorzsának, de a webmorzsa kifejezéssel is találkozhatunk. Ez lényegében egy, a menüket kiegészítő navigációs elem, amely segít a felhasználóknak átlátni a weblapunk struktúráját. Kiemelten hasznos oldal-elemről van tehát szó.
Biztosan hallottál már arról, hogy egy weboldalnak legalább 300 szót kell tartalmaznia a tartalmi részben. A 300 szó nem kevés, de ha nem vesszük figyelembe ezt az elvárást, akkor máris hátrányba kerülhet a lapunk a konkurencia lapjaival szemben. Nem szabad azonban csak a keresőknek alárendelni a lapunkat, egy tréfás kép mellé finoman szólva is hülyeség 300 szónyi értelmetlen, töltelék maszlagot írni.
Április 4.-én elérhetővé vált a WordPress 3.6 első béta verziója. Félreértés ne essék, a béta verziót senki nem javasolja éles site üzemeltetőinek. A 3.6 verzió fejlesztése azonban eljutott a publikus teszt szakaszába. A pluginek, skinek fejlesztői már nekieshetnek tesztelni a majdani 3.6 verzióra történő átállás, fejlesztés lehetőségeit.
A keresők üzemeltetőinek ajánlásában kiemelt helyen szerepel, hogy a webszerver tömörített formában (is) biztosítsa a letöltendő tartalmat. A dolog vitatható, hiszen a legtöbb webszerveren általános formátum eleve tömörített (pl. JPEG, GIF, PNG képek) , a HTML, Javascript és CSS fájlok méretei pedig nem túl jelentősek. Nyereség tehát kevés, csak a lassabb mobilos kapcsolatok profitálnak belőle egy keveset. Azért írom, hogy keveset, mert a lassabb mobilos és analóg modemes kapcsolatok eleve használnak tömörítést az adatforgalomban.
A keresőoptimalizálásnak nem a legfontosabb eleme az oldal betöltődésének felgyorsítása, de azért erre is érdemes odafigyelni. Kis odafigyeléssel töredékére csökkenthetjük az oldalunk megjelenítéséhez szükséges időt. Lássuk, mit tehetünk webmesterként a gyorsabb lapokért.
Az oldal betöltéséhez szükséges időt alapvetően az alábbi dolgok befolyásolják.
Nyilvánvaló, hogy a webszerver konfigurációja, válaszideje is jelentős tényező, de a legtöbb esetben egy webmesternek erre kevés ráhatása van. Ha ez a téma is érdeklődésre tart számot, akkor egy külön bejegyzésben kitérek rá.
Most lássuk mit és hogyan optimalizálhatunk!
Egy oldal elkészülte és élesítése után az első és legfontosabb keresőoptimalizálási teendő a megfelelő mennyiségű, minőségi link begyűjtése. Ez koránt sem egyszerű feladat, mert a linkek szerepe meglehetősen felértékelődött, és jelentősen visszahatnak a linket tartalmazó oldalra is. Emiatt egy webmester sem osztogat szívesen linkeket, főleg egy frissen indult, még nulla presztizs-értékkel rendelkező lap felé. Ha nem releváns a lapunk témája, akkor azért nem támogatnak, ha releváns, akkor meg nem a konkurencia indulását szeretnék támogatni. Ez van. Tyúk-tojás problémába futunk. Amíg a lapunk nem ismert, addig zárva van a legtöbb ismertség felé vezető ajtó.
Hosszú szünetet tartottam a bejegyzések írásában, de – szóljanak a fanfárok! – születőben egy újabb. Ez lesz az első bejegyzésem itt, amely épp nem méregből, feszültséglevezetésből vagy hasonlóból fakad. A célom most csupán megosztani infómorzsákat azokkal, akik a weblapjukat szeretnék valamiképp – legális eszközökkel – előrébb tornászni a keresők találati listáiban.
Rögtön fel is vetődik a kérdés, hogy miért is tekintik a webmesterek elsődleges feladatuknak a keresőkre történő optimalizálást. Miért nem elég csak az emberekre optimalizálni a lapot?
Ha egy rendszergazdát alkalmazol Magyarországon, akkor majdnem biztos, hogy a munkájáról fogalmad sincs.
Olyan országban élünk, ahol a pozíciód nagyságával fordítottan arányos a szaktudásod mértéke. Szeretnék egyszer egy olyan magyar vállalatot látni, ahol egy vezető (most ne cégvezetőre gondolj, de mondjuk egy csoportvezetőre már igaz) képes legalább alapszinten ellátni a beosztottja munkáját. Jelenleg nincs ilyen. Mindenki magánál hülyébbet keres közvetlen beosztottnak. Ez annál problémásabb a cégre nézve, minél ostobább a legfelső vezető, és minél több szint van a cégvezetésben.
A wikipedia szócikke ezt így határozza meg:
„Az Internet globális számítógépes hálózat, amely az internet protokoll (IP) révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze. Az Internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű Internetwork szóból ered, mely magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint hálózatok közötti-t jelent. Az Internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. …”
Nah, ez az, ami nem igaz…